Miközben az Érinthetetlenek c. popmusicalről írtam, kerestem-kutattam az interneten, megnéztem a színészek biográfiáját és beleakadtam az egyik főszereplő, Trokán Annáéba is, onnan pedig egyszer csak Trokán Nóra Facebook fotósoldalánál kötöttem ki. Bevallom, sokat olvastam már róla különböző interjúk formájában, de sajnos még színpadon nem láttam, lévén, hogy nemigen járok Kecskemétre, de a fotós munkáitól leesett az állam. Rögtön kíváncsi lettem rá, hogy akkor ez most hogy is van, színészet és fotózás? Rákérdeztem, ő pedig válaszolt.
Legtöbben színésznőként hallunk rólad, mikor kezdődött a fotózás?
T.N.: Gimnáziumban vettem magamnak az első komolyabb gépet. Akkor kezdődött, majd kimaradt 4 év, amikor egyetemre jártam, utána vált nagyon komollyá a dolog.
Mennyire gondolod ezt komolyan? Esetleg együtt csinálnád a színészkedéssel hivatalosan is? Összeegyeztethető ez?
T.N.: Már félig hivatalosan együtt is csinálom. Egyáltalán nem ütközik a két dolog. Szerencsére megbíznak olyan munkákkal, amikhez bizony profinak kell lenni. Mivel én nem tanultam ezt, sokszor az ösztöneimre hagyatkozom. Eddig bejött.
Az embereket imádod fotózni, ez látszik a képeiden, van-e ennek különösebb oka?
T.N.: Nincs. Egyszerűen ez érdekel.
A Gyerekek c. albumodban eszményien jó pillanatokat fogsz el… ezek szerint közel állnak hozzád?
T.N.:Nagyon szeretem a gyerekeket. És fotózni is nagy élmény őket, mert nagyon őszinte a tekintetük.
Beállított képeket vagy pillanatképeket készítesz szívesebben?
T.N.:Főleg pillanatképeket. De ez a portréra ugyanúgy igaz. Inkább beszélgetni szoktam az alanyokkal, és közben lövöldözöm.
És akkor a színházat is említsük meg, hiszen mégiscsak főállású színésznő vagy. Milyen új darabokban láthatunk ősszel? A budapestiek reménykedhetnek abban, hogy a fővárosban is láthatnak valamikor?
T.N.: Egyenlőre maradok Kecskeméten, ahol nagyon szép szerepek várnak rám. Ősszel az első munkám Zsótér Sándorral lesz, Brecht II. Edward-ja. Ez egy nagyon nehéz darab és egy még nehezebb szerep. Nagyon várom már.
Íme, Nóra fotói az életről és a színházról:
„Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi
és nő:
fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
életében, melynek hét felvonása (…)
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,/ táskás nebuló… „
(Shakespeare: Ahogy tetszik-ből részlet)
A többi fotót a Nora Trokan Photo oldalon böngészhetitek.