Első nap
Azt mondják, Párizsra legalább egy hetet rá kell szánni vagy inkább bele se vágjunk. Én azt mondom, hogy ha nem vagyunk eleresztve anyagilag, akkor három napra is érdemes kiutazni. Nyáron a turisták minden nagyobb várost elárasztanak, így van ez a szerelmesek városával is. Szerintem a nagyvárosok meglátogatására a legjobb időpont a késő tavasz vagy a kora ősz. Májusban Párizs gyönyörű, nem túl forró, de azért a hidegtől sem kell félnünk.
Több módon is eljuthatunk a divat fővárosába. Két olcsó lehetőség is van, ha nincs túl sok pénzünk: az első a repülőgépek akciós útjainak elcsípése. Tavaly decemberben az EasyJetnél fantasztikus áron lehetett májusi járatokra jegyet venni (20.000 forint alatt). A második a Eurolines Nemzetközi buszjáratainak a lesése, vagyis szemfülesen figyelni kell, hogy pontosan mikor teszik ki a következő szezon jegyeit, mert szintén 20.000 forintért oda-vissza válthatunk jegyet.
A reptérről, a Charles de Gaulle-ról - a 350-es, és a 351-es busszal (5,10 eurós viteldíjért, 3 T+ jegy) megvásárlása kb.60 perc alatt a Gare de l'Estig (4, 5, és 7 metró), illetve a Nation metróállomásig (1, 2, 6, 9 metró) juthatunk. Nem árt, ha tudjuk, hogy Párizsban a buszok csak akkor állnak meg a megállókban, ha hevesen csápolunk. Viszont 10 euróért sokkal gyorsabban és biztosabban bejutunk a belvárosba, ha az Roissybus-t (buszt) választjuk.
LÁTNIVALÓK
Eiffel-torony - Miért ne kezdjük rögtön Párizs egyik legnevezetesebb helyével, ha már itt vagyunk, ráadásul akár egy esküvői fotózásnak is a tanúi lehetünk, ahogyan én is. Majdnem elfelejtettem, a Marsall-mezőt sem ér kihagyni, itt mindenféle náció keveredik, van, aki itt piheni ki a nap fáradalmait, van, aki ezt a helyet választja a szórakozásra, és van, aki gondolkodni jön ide.
Eljutás: Gyalog a Szajna-partján is el lehet jutni. A 6-os metró vonalán a Bir Hakeim megállónál kell leszállni, ha a 8-as metrót választjuk, akkor az École Militare megálló a megfelelő. A RER C, ez a párizsi gyorsvonat, és ha éppen ehhez lakunk közel, akkor a Champ de Mars megállónál kell kipattanunk vagy a Tour Eiffelnél. A látvány mindennel felér, a bejutás viszont időigényes. Tériszonyosoknak tilos. A belépő a 2-ik emeletig 8,5 euró, a csúcsig viszont 14 euró lifttel, gyalogosan csak a másodikig lehet feljutni és 5 euró az ára.
Notre Dame - Quasimodo és Esmeralda híres vízköpőit kihagyni nem lehet. Monumentális látványt nyújt az égbe nyúló épület. Ne tévesszen meg a hosszú kígyózó sor, mert percek alatt bent találjuk magunka a hűvös belső térben, ráadásul ingyen. Nem úgy a templomtorony, ahová 8,50 euróért mehetünk csak fel. (Tipp: A Museum Pass-szal ingyenes és kikerülhetjük a sorban állást is)
Különböző fesztiválokat is szoktak rendezni az előtte álló téren, nekem sikerült beleszaladnom a kenyér és bagett fesztiválba (La Fete du Pain), ahol az ország egész területéről érkező pékek mesteri tudással készítenek bagettből művészi csokrokat, miközben különböző koncertek dübörögnek a háttérben. Ha élelmesek vagyunk, akkor egy-két finom falatot ingyen is elcsíphetünk.
A Notre Dame közvetlen közelében, ha az 1-es metrótól jövünk, akkor egy színpompás virágpiac esik az utunkba. Gyönyörű virág és dísztárgy kompozíciókat láthatunk, némelyik közülük festővászonra kívánkozik.
Eljutás: A Szajna partján is eljuthatunk gyalogosan, de a 4-es metróval a Cité megállóig az 1-es metróval a St-Michel megállóig kell elmenni.
Louvre múzeum - Minden művészetkedvelőnek kötelező, nemcsak az udvara gyönyörű, hanem a grandiózus belső tér is elvarázsol és akkor még a tárgyakról nem is beszéltem. Itt mi is visszamosolyoghatunk végre Mona Lisa- ra.
Bejárata futurisztikus, termei megszámlálhatatlanok és a sor vége láthatatlan, de nem árt megszokni, mert Párizsban minden nevezetességnél órákat kell várni a bejutáshoz.
A belépő 10 euró és érdemes már az elején ugyanennyiért egy angol nyelvű könyvet venni a múzeumról, mert bent minden csak és kizárólag franciául van aláiratozva. (Tipp: újságírói igazolvánnyal ingyen és VIP bejáraton sorban állás nélkül bent lehetünk. Nekem sikerült.)
Eljutás: Az 1-es metróval a Palais Royalig vagy a 14-es metróval Pyramides megállóig kell utazni és innen némi gyaloglással már ott is vagyunk.
Tüllériák kertje - Zola regényeinek kedvelt helyszíne tényleg mesésen szép, bár ma már vegyes a célközönsége, főleg a turisták, de azért párizsiak is szívesen időznek itt.
Ha itt kezdenénk a napot, akkor jó ötlet a reggeli beiktatása, mert csodálatos környezetben bonthatunk terítőt és varázsolhatunk „terülj, terülj asztalkámat”. (Ötlet: friss bagett, hozzá valamilyen különleges francia sajt, ráterítve egy kis nyers füstölt sonka, mellé pedig fürtös paradicsomot fogyaszthatunk) Evés közben szánjuk meg az arra járó galambokat - van jó pár - és dobjunk nekik is a ropogós héjból.
Eljutás: Legegyszerűbben, akár a Louvre-tól is az 1-es metróval Tulleries megállóhelyig kell utazni.
Kedvenc költőm, József Attila ilyennek látta Párizst:
Párizsi anzix
A patron sosem kelt föl reggel,
Párizsban Jeanettek a Berták
s borbélynál is vehet az ember
főtt spenótot vagy égő gyertyát.
A Saint Michelen végig hatvan
meztelen nő dalol az éghez
s a Notre Dame: belül hideg van,
felül öt frankért rám lenézhetsz.
Az Eiffel-torony éjjel eldől,
bebúvik paplanos ködökbe,
ha lány vagy, megcsókol a rendőr
s az illemhelyen nincs ülőke.
1927. ápr. 8.
Köszönöm az utazás előtti rengeteg információt és segítséget Csetneki Tibornak, és az általa szerkesztett honlapnak: Párizs
Folytatása következik…
