Like Me!

     7 vidéki színház legjobb 8 szórakoztató előadása

  A Városmajori Szabadtéri Színpad június 15-i nyitóelőadásával kezdetét veszi a Színházi Szemle a Városmajorban, amelyet a 2013-as évadban megújult formában rendeznek meg.

   7 vidéki színház legjobb 8 szórakoztató előadása alkotja a programot, melyet a szervezők az elmúlt évad friss bemutatóiból válogattak. Klasszikusok és átdolgozások, zenés darabok és vígjátékok egyaránt szerepelnek a kínálatban.

   Zömében magyar írók ismert darabjai kerülnek bemutatásra, mint például Molnár Ferenc töretlen népszerűségnek örvendő Játék a kastélyban vígjátéka vagy Szigligeti Edétől a Liliomfi, de olyan különlegességekkel is találkozhatnak a nézők, mint a Csalódások vagy A Tündérlaki lányok Kisfaludy Károly illetve Heltai Jenő tollából. A kortárs műveket angol szerzők sikerdarabjai képviselik a Szemlén: Peter Schaffer Black Comedy-ja „a leghumorosabb egyfelvonásos, amit valaha angolul írtak”, Ray Cooney-tól, A miniszter félrelép és a Páratlan páros írójától ezúttal a Család ellen nincs orvosság című bohózatra esett az alkotók választása. Egy filmadaptáció is érkezik a Városmajorba, a Cigánytábor az égbe megy című zenés ballada.

    A Városmajori Színházi Szemle programjában a nyíregyházi, a kaposvári, a szombathelyi, a kecskeméti, a beregszászi és a székesfehérvári színház egy-egy előadását láthatják az érdeklődők, Veszprémből két előadás szerepel a válogatásban. Az előadásokat Guelmino Sándor, Jordán Tamás, Lendvai Zoltán, Rusznyák Gábor, Szőcs Artur, Valló Péter és Vidnyánszky Attila rendezte.

    A Szemle a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Black Comedy című előadásával veszi kezdetét június 15-én, és a székesfehérvári Vörösmarty Színház Család ellen nincs orvosság című előadásával zárul július 23-án, amely a nagy érdeklődésre való tekintettel két estén is műsorra került a Városmajorban. Külön érdekesség, hogy mindkét előadás Lendvai Zoltán rendezése.

   Az előadásokat szakmai zsűri kíséri, melynek tagjai: Nagyné Varga Melinda, Budapest Főváros Kulturális Főosztályának vezetője, Pécsi Júlia producer, a KÉK Művészügynökség ügyvezetője, Karsai György színháztörténész, kritikus, egyetemi tanár, Nagyszentpéteri Miklós, az Operaház magántáncosa valamint Ács Viktória néző. A zsűri a Szemle végén a legjobb előadás, a legjobb férfi és a legjobb női szereplő kategóriájában oszt ki díjat.

   A Városmajori Szemle keretében ismert és népszerű színészekkel találkozhat a közönség. Színpadra lép többek között: Eperjes Károly, Kéri Kitty, Puskás Tivadar, Nyári Oszkár, Trokán Anna, Trokán Nóra, Gyuricza István, Csapó Virág, Kálmánchelyi Zoltán, Trokán Péter, Rácz József, Sághy Tamás, Oberfrank Pál, Tóth Ildikó, Egyed Attila, Hirtling István és Egri Márta.

    A szervezők a közönség véleményre is kíváncsiak: a nézők a legjobb előadásra az interneten voksolhatnak a szemle ideje alatt, a www.szabadter.hu oldalon.

A Városmajori Színházi Szemle programja:

1) Peter Shaffer: Black Comedy - Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása (rendező: Lendvai Zoltán) – június 15.

2) Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok - Veszprémi Petőfi Színház (rendező: Guelmino Sándor) – június 20.

3) Cigánytábor az égbe megy – Kaposvári Csiky Gergely Színház (írta és rendezte: Szőcs Artur) – június 22.

4) Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Szombathelyi Weöres Sándor Színház (rendező: Jordán Tamás) – június 25.

5) Szigligeti Ede: Liliomfi – Kárpátaljai Megyei Magyar Dráma Színház – Gyulai Várszínház (rendező: Vidnyánszky Attila) – június 27.

6) Kisfaludy Károly: Csalódások - Veszprémi Petőfi Színház (rendező: Valló Péter) – július 2.

7) Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté – Kecskeméti Katona József Színház – Gyulai Várszínház (rendező: Rusznyák Gábor) – július 6.

8) Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság – Székesfehérvári Vörösmarty Színház (r. Lendvai Zoltán) – július 18. és 23.

 (Fotók: 1. Black Comedy: Homonyik Csilla - Tündérlaki lányok: Gozsda Zoard; 2. Cigánytábor az égbe megy: Memlaur Imre - Játék a kastélyban: Mészáros Zsolt; 3. Liliomfi: Szajkó Tibor - Csalódások: Melczer Zsolt; 4. Chioggiai csetepaté: Walter Péter - Család ellen nincs orvosság: Kiss László)

Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.szabadter.hu

(Az anyag a Szabad Tér Színház sajtóközleménye)

   „Mást csinálni, nem mások ellenében, hanem mások mellett.”

   Újraéled… Talán nem ez a legpontosabb megfogalmazás, hiszen Miklós Tibort, a társulat vezetőjét idézve, ők soha nem is szűntek meg teljesen. De 2013-ban újult erővel és fantasztikus kitartással újra belevágnak, hogy visszahozzák azt a hírnevet, amit olyan világsikereknek köszönhetnek, mint az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Hair, a West Side Story, a Jentl, A nyomorultak, vagy éppen a Miss Saigon.

    A sajtótájékoztatón nemcsak a 2013/2014 évad műsorát hirdették meg, hanem átadták az Orszácky-díjat, amelyet a Magyar Zeneszerzők Egyesülete ítél oda olyan fiatal művésznek, aki a könnyűzenében kiválót alkotott. Miklós Tibor azt is megemlítette, büszke rá, hogy az egyesület tagja lehet, és hogy a komoly- és könnyűzene között egyre kisebb a szakadék. Olyat szeretnének díjazni, ami fölötte van a pillanatnyi trendnek. Így esett idén Naszvagyi Tamásra a választás, aki egyben a társulat régi tagja, zeneszerzőként pedig még csak most indul be a karrierje, ahogy ez a díj is jelzi. Köszönetképpen egy csodálatos betétet is halhattunk a tőle és a társulat aranytorkú énekesnőjétől, Nagy Anikótól.

    A Rock Színház bázisa a nemrég felújított Benczúr Ház és az Eötvös 10 Közösségi tér lesz, ahol a felújítások (Kiálts a szeretetért!) mellett új műveket is színpadra visznek.

    Szilágyi Maja a Benczúr Ház igazgatóasszonya elmondta, boldogsággal tölti el, hogy sikerült az épületet megmenteniük, és hogy újra teret adhat a művészetnek, főleg a zenének, mivel régen is ezt a szerepet töltötte be. Van egy szép szabadtéri színpaduk is, ahová sok szeretettel várják a kultúra iránt érdeklődőket.

    Miklós Tibor azt is kihangsúlyozta, hogy társulatuk és az újonnan életre hívott Magyar Musical Műhely értéket akar közvetíteni, irodalmi rangú alapanyagokból az operai teljességre törekszenek: „Mást csinálni, nem mások ellenében, hanem mások mellett.”

   Az első előadás a Benczúr Ház Szabadtéri Színpadán lesz, július 6-án, a kalkuttai Teréz Anya munkásságát feldolgozó Kiálts a szeretetért! c. felújított musical-opera. Ősztől pedig átköltözik az előadás az Eötvös 10-be.

    Nemsokára ezután, augusztus 9-én, a Gyulai Várszínház Tószínpadán, talán a musical zenetörténet leghosszabb címével ellátott koncert-fantáziával állnak elő: Mágikus Misztikus Utazás Bors Őrmester Árva Szívek Klubjának Zenekarával a Strawberry Fields-től a Penny Lane-ig… még leírni is fárasztó volt, de az előadás garantáltan nem lesz az. Pár Beatles dalt előadtak, és csak azért nem pattant fel mindenki ropni, mert mégiscsak egy sajtótájékoztatón voltunk. De Gyulán és a Benczúr Házban már nyugodtan elengedhetik magukat, és élvezhetik a beat korszak legnagyobb slágereit.

    Őszre is tartogatnak meglepetéseket: a Hat szerep élni akar musical-operát már nem a szabadtéren, hanem az Eötvös 10 Színháztermében mutatják be október 17-én. Rövid ízelítő az előadásról: „Színpadi játék és hétköznapi valóság szembesül egymással, képzelet és realitás határán megjelenítve egy érzelmekkel teli, gyilkosságba torkolló szerelmi, féltékenységi drámát.” Izgalmasan hangzik.

   Modern köntösbe bújtatják a görög mitológiából ismert Eurüdikét is, amelyet szintén az Eötvös 10-ben láthat a közönség december 10-én.

   2014-ben, március 4-én pedig bemutatják a friss Orszáczky-díjas Naszvagyi Tamás Kapcsolatok c. rock-musicaljét, ami teljesen mai tárgyú, a fiatalok és azok társadalmi problémáját jeleníti meg, Slawomir Shuty Bomlás c. regényétől inspirálva.

    A Rock Színház újult erővel, lendületes, fiatalos és tehetséges csapatával mindenkit sok szeretettel vár az előadásaira, olyan művészekkel, akiknek a neve már ismert a színházi világban: Bodrogi Gyula, Dér Heni, Fincza Erika Földes Tamás, Kocsák Tibor, Miklós Eponin, Nagy Anikó, Nagy Lóránt, Nádas György, Szolnoki Tibor, és még számos felfedezésre váró lelkes fiatal színművész.

    Elég a színész, nem kell a díszlet

   Számos társulat van Budapesten, ehhez nem fér kétség. Vannak a „rendes” színházak, ahová sokan már kiskoruk óta „szoktatva” vagyunk, és vannak a függetlenek, ahová az ember egy idő után jut el, vagy nem. Egy biztos, mindenképpen megéri túllépni a megszokotton, s megnézni azt, hogy milliós díszlet, és látvány nélkül mit lehet alkotni. 

    Pintér Béla neve az alternatív független színház kedvelői között már ismert, sőt mi több, mára már szinte kultikus. Társulata évek óta működik, és alig mutatnak be olyan darabot, amit ne kísérne igazi siker. Pintér Béla és Társulatát, ahogy a nevében is benne van, Pintér Béla vezeti, aki multifunkcionális szerepet tölt be ebben a fantasztikus csapatban. Nemcsak ő rendezi a darabokat, de egytől-egyig ő maga írja a színre vitt drámákat, és mindegyikben színészként is szerepet vállal. 2012-ben a Kaisers TV, Ungarn beseperte a Színikritikusok díját, megnézve a 42. hét c. előadást, nincs kizárva, hogy ez is hasonlóban részesülhet.

    Bármilyen hihetetlen, de ez az első Pintér-darabom, pedig már egy-két éve készülök rá, hogy a Szkénébe látogassak, viszont ez eddig nem sikerült. Nehéz úgy írni egy darabról, hogy nincs viszonyítási alapom, és azt sem tudom, hogy ez az eddigiekhez képest kiemelkedőbb, vagy éppen beáll mögéjük a sorban, azt mégis tudom, hogy egy lehengerlő hatású kortárs előadást láthattam.

    Ami elsőre feltűnik, hogy egy kicsi színházi térben hihetetlenül sokan vagyunk, szinte már a zsúfoltság érzetét kelti, amint belépünk a Szkénébe. Nem a megszokott nézőtér vár, ami le van választva a színpadtól, hanem egy kis kamaraszínházi hangulatot idéző helység.

   A színpadi látvány azonnal a szemünk elé tárul: a színpadot körbeveszi egy sötétzöld függöny, és ezenkívül hat hófehér szék. A nézők első sora, sőt a párnajegyesek egy szinten vannak a színpaddal. És igaz, hogy ez nem túl szokványos, mégis, valahogy megalapozta az előadás hangulatát. Hozta magával azt, hogy itt nem a látványon és a szinte nem létező díszleten van a hangsúly, hanem a színészeken és a játékukon. Rájuk hárul az, hogy atmoszférát teremtsenek. Pintér Béla nem is igen választhatott volna optimálisabb helyett a 42. héthez, ugyanis a darab csak így tudott olyan bensőséges viszonyba kerülni a nézővel, mintha a saját egyszerű szobánkból szemlélnék mindazt, amit ott láttunk.

    A 42. hét, ahogy a cím is utal rá: a gyermek megfoganásától egészen a megszületéséig eltelt idő. Nagyjából a darabban is ez az időintervallum jelenik meg, egy szülész- nőgyógyász, Dr. Virágvári Imola (Csákányi Eszter) személyén keresztül. A nyitójelenetben az ő életébe kapunk betekintést, ami egy átlagos hétköznapi reggelnek indulna, ha éppen nem karácsony előtt lennénk pár nappal. Az apa, Karcsi (Pintér Béla), a szerény, és kissé unalmas történelemtanár egy előrehozott karácsonyi ajándékkal rukkol elő. Felesége tettetett örömmel fejezi ki boldogságát, míg lányuk Enikő (Roszik Hella), a tizenhét éves lázadó kamasz, a fáradtságot sem veszi ahhoz, hogy örömöt színleljen. Sőt, borzalmas tinédzseres szlenggel mindent elutasít, amit a szülők mondanak. Tupírozott haja, gyászos ruházata, fekete bőrszerkó „kutyaláncokkal” díszítve, rögtön leírást ad a jelleméről. Abban a korszakában van, amikor nemcsak a világra, de szüleire is mindenért haragszik. Udvarlójával, Kő Lászlóval (Szakonyi Györk) szintén a szülőket akarja bosszantani, aki váratlanul reggel hétkor beállít, hogy végre megismerje Enikő szüleit. És, ha már a karácsonyi meglepetés nem okozott akkora meglepődést, mint amekkorára Karcsi számított, ugyanez nem mondható el lányuk új „fiújáról”, aki láttán az apának szó szerint leesik az álla, és a mindig talpraesett orvosnő is ledermed egy pillanatra. Az ismerkedés egy hatalmas családi patáliába csap át.

   A darab másik állandó színhelye a kórház, ahol Virágvári doktornőnek két terhes páciense is van: az ékes tájszólással beszélő Ágika (Enyedi Éva), a főorvos, Tamás (Friedenthal Zoltán) felesége, és Lola, az alternatív művészlány, ki egykor Ascher Tamás díszlettervezője volt, és a híres celeb-színész, Vargyas Boci húga. Az egyik nő minden vágya volt ez a kisbaba, míg a másik mindent megtenne, hogy élete ne változzon, legszívesebben elvetetné, ha így visszakaphatná gyermeke apját. Már itt is dominál a kettőség, míg egy gyermek valakinek az életet jelenti, addig a másiknak ugyanez a halálát, még ha csak szimbolikusan is.

    A két állandó színteret, az otthonét és a kórházét csupán a fények játékának segítségével választják külön. A család lakását a székeken kívül a másik díszlet, a szauna jelzi, ami körül az egész családi tragédia kezdődik. Központi hellyé válik. Először ajándékként érkezik a házba, majd ugyancsak ez lesz az apa vesztének is a helye. Egyik reggel korán kel, hogy kipróbálja az újdonsült szaunát, de legnagyobb meglepetésére Enikő már használja. Hiába kéri lányát, hogy engedje be, az nem hajlandó engedni az apai nyomásnak, így Karcsi addig tombol, míg a szíve nem bírja, és szívinfarktust kap. Betegségének voltak tünetei, hiszen citromos ízt érzett a szájában, zsibbadt a karja, de felesége, orvos létére mégsem vette észre. Ez is egy apró jelzés, hogy mégsem olyan idillikus ez a házasság, mint amilyennek tűnik, az odafigyelés egymás iránt már kiveszett, ahogy Imola freud-i elszólása is, amikor azt mondja, hogy sajnos házas. Karcsi halála után lánya, bűntudata miatt, amiért szerinte az apja miatta halt meg, teljes pálforduláson megy keresztül. A rocker lányból hívő katolikus lesz, és a feketét is lecseréli a szűzies babarózsaszínre.

    Felesége ugyancsak gyorsan megváltozik, de meglepő módon ő nem a gyászba temetkezik, hanem az életet választja, mégpedig egy új szerelembe kapaszkodva. Fiatal és naiv páciense, Vargyas Lola bátyjával, a nála sokkal fiatalabb szívtipróval, Vargyas Bocival kezd őrült viszonyt. A szerelem különös hatással van az eddig megbízható és szakmájában elismert nőre. Állandó jelleggel késik a munkahelyéről, nem veszi komolyan a továbbképzést, ami a munkájához feltétlenül szükséges volna, és csak azért ússza meg a vizsgát, mert Balázska (Quitt László), a szexuálisan frusztrált orvos évek óta odavan érte, így kiállít neki egy hamis bizonyítványt, ezzel saját állását is veszélyeztetve.

    Imolát Bocin kívül nem igazán érdekli semmi, így szép lassan a lányától is eltávolodik, s nemcsak viselkedésében, de túlzottan fiatalos öltözetében is látszik, hogy itt valami nagyon nincsen rendben. Innentől kezdve elindul a lejtőn, és egyre bizarrabb helyzetekbe kerül: fiatal fiújával a lakás közepén álló szaunában közösül, miközben tudja jól, hogy lánya bármikor betoppanhat, betegeit lazán kezeli, nem végzi el rajtuk a kötelező vizsgálatokat, és még egy bolti lopást is magára vállal. És ekkor már érezzük, hogy innen nem igazán van kiút, a kérdés már csak az, hogy meddig süllyedhet egy ember? Mennyire hullhat szét egy egykor „átlagosnak” látszó család?

   A választ pedig a mű végén meg is kapjuk.

    Kétségkívül Csákányi Eszter a darab főhőse, körülötte mozog minden, és nála futnak össze a szálak is. Dr. Virágvári Imola szerepében az életunt nőtől a szenvedélyes asszonyon át egészen a megtört és leterített nőig, a színészi skála teljes repertoárját végigzongorázza, mégpedig hibátlanul. Nem akarjuk elhinni, hogy van olyan sors, ami ilyen őrült száguldással rohan a vesztébe, miközben végig szorítunk neki, hogy valami vagy valaki akadályozza meg végső elbukását. Ahányszor csak színpadon van, minden szem rá szegeződik, és senkit sem érdekel egy pillanatig sem, hogy akkor ő most mobillal telefonál vagy éppen a kezéből formál telefont. Nem szükséges a tárgyak hitelessége, elég az emberé.

    Férje, a Szabó Karcsit játszó Pintér Béla már az első belépésnél mosolyt, vagy inkább harsány kacagást csal ki a nézőkből. Pizsama felsője, fehér kinyúlt jégeralsója és a kínai papucsból kilógó lába egy pillanat alatt jellemrajzot fest figurájáról. Lánya udvarlóját látva olyannyira ledermed, hogy csak jó pár perc elteltével vesszük észre, míg a színpad másik felében történő kínos diskurzust figyeljük, hogy az apa még mindig ugyanott, és pontosan ugyanabban a pozícióban áll, mintha egy kimerevített filmvászon volna, majd orbitális s kifakadása minket fagyaszt le. Pintér Béla saját karakterét hamar kiiktatja, mégis felejthetetlen alakítást nyújt.

   Roszik Hella, a lázadó tinédzser szerepét éppoly jól megoldja, mint a 180 fokos fordulatot vett kórista lányét. Mindkettőben hiteles volt.

   Vargyas Lolát alakító Stefanovics Angéla, a szintén Szinikritikus-díjas színésznő szűkös beszédével, nemtörődöm modorával néha kiverte a biztosítékot, mégis volt benne valami bájos. Az egyetlen kissé zavaró tényező az volt, hogy bár tudjuk, hogy a szerelem öl, butít és nyomorba dönt, na de ennyire? A szerelméért még a gyerekét is elvetetni készülő lány elbutult beszédstílusa eléggé hiteltelen, hiszen két éve még a színházvilág bennfentese volt.

   Thuróczy Szabolcs, a lehengerlő amorózó szerepében hasonló karaktert hoz, mint a nemrég nagy sikerrel futott Társasjáték c. HBO-produkcióban. Az elsőre még szerethető, angyalbőrbe bújt bohém művészt, akinek a zsákjából a végén kibújik az a bizonyos szög.

   A másik kismama, Ágika, Enyedi Éva megformálásában már csak a felvidéki akcentusáért is állandó szórakozást nyújt, férjével, Tamással, (Friedenthal Zoltán) együtt. Igazi melegszívű emberek, a vidékről hozott állandó alázatukkal és a kedvességükkel.

   Az élőzenekar szerves beépítése a darabba jó megoldás, a hangulatváltozások látványos szószólói lettek, és elsődleges funkciójukon túl hol televízióként, hol pedig rádióként szolgáltak.

    Benedek Mari jelmezei jó eltaláltak, az szereplők belső változásait jól lekövethettük a ruhákon is.

   Tamás Gábor a színház lehetőségeihez képest a maga egyszerűségében kreatívan kihasználta a teret, fantáziánkra bízva szinte mindent. Remek ötlet volt a színpadi tér kettéválasztása, csupán csak a fények segítségével, mert így egyszerre két vagy akár több cselekményszálat követhettünk úgy, hogy nem tört meg a darab lendülete. A kis színpad ellenére, köszönhetően a kevés díszletelemnek, a színészek szabadon használhatták ki és mozoghatták be a teret.

    Pintér Béla darabja megmutatja, hogyan lehet a tragédiába egy kis humort elegyíteni, mindezt úgy, hogy a feszültség végig fennmaradjon: hiszen azért érezzük, a sok nevetés után lesz itt sírás elég, kérem szépen!

    „Irány Budapest!”

   Bán Teodóra biztató szavaival nyitok én is, ugyanis a Budapesti Nyári Fesztivál és a Szabad Tér Színház sajtótájékoztatóján annyi fantasztikus ajánló hangzott el, hogy mindenkinek érdemes - természetesen, aki nem budapesti - Budapest irányába látogatni, és ha nem is az összesre, de egy-két előadásra jegyet váltania. A fantasztikus kikapcsolódás garantált.

   A sajtótájékoztatót Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója és művészeti vezetője nyitotta, aki megköszönte mindazoknak a részvételét, segítségét, akik nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Elsőként Csomós Miklósnak, a főpolgármester helyettesének adta át a szót, aki pár szóban elmondta, hogy Budapest ékessége lehet, hogy kicsit megkopott, de már azon vannak, hogy a régi szépségét minél hamarabb visszaállítsák, így a 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadot két ütemben felújítják, 2014-re tervezik a befejezését.

   Azt is megtudhattuk, hogy június elsején rögtön egy kiállítással kedveskednek, amely a Városháza téren lesz, június 1-től augusztus 31-ig megnézhetik az arra járók a Margitsziget ANNO-t, ami múltidéző óriásplakátokból fog állni, de hasonló kiállítások lesznek az után, a színház udvarán és a víztoronyban is.

   Az ünnepi nyitó és záró esemény szintén egy kedves gesztus, ugyanis csak 2000 forint a belépő: június 14-én Verdi & Wagner 200-al kezdenek, és az Erkel Ferenc - István király ünnepi opera koncerttel búcsúznak a nyártól. A nyitó koncerten az első felújított szakaszt adják át, ahol az olasz-magyar kulturális évadot nem feledve egy híres olasz karmester, Carlo Montanaro fog majd vezényelni. Szintén ennek keretében (Magyar-Olasz Kulturális Évad), és Seregi László emlékére kerül bemutatásra a Spartacus balett, amely a tavaly elhunyt művész első nagy dramatikus balettje volt.

   A tájékoztatón ízelítőt adtak a James Bond 60 koncertből, Gájer Bálint elénekelte Adele fantasztikus Skyfall című dalát. A film rajongóinak kötelező, de mindenki számára jó kikapcsolódást nyújthat.

   A balett mellett az operák is főszerepet kapnak, így Erkel István királya augusztus 20-ka előtt is látható lesz, 19-én, ráadásul ingyenesen, és június 10-től augusztus 10-ig lehet jegyet igényelni a Szabadtéri honlapján (1 fő 2 jegyet kérhet). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Balatoni Mónika biztosított mindenit arról, hogy  akik nem férnek be, ne szomorkodjanak, ugyanis óriási kivetítőkön követhetik az előadást. Bíznak abban, hogy ez egy új közösségi tér lesz, és hagyományt teremthetnek belőle.

   De Puccini Pillangókisasszonya (július 26-án, 28-án) is kilátogat a Margitszigetre, olyan fantasztikus énekesnővel a címszerepben, mint Rost Andrea, partnere pedig a híres olasz tenor, Andrea Caré lesz.

   A Városmajori Szabadtéri Színpadon továbbra is a szórakoztatásé a szerep, idén itt is Színházi Szemle keretében 7 vidéki színház legjobb 8 előadását válogatták be az elmúlt évad bemutatóiból. A végén egy szakmai zsűri és a közönség segítségével kiválasztják a legjobb előadásokat, valamint a legjobb férfi- és női szereplőt, és díjazzák.

  A nyolc előadás: Black Comedy (Móricz Zsigmond Színház, június 15-én); A Tündérlaki lányok (Petőfi Színház, június 20-án); Cigánytábor az égbe megy (Csiky Gergely Színház, június 22-én); Játék a kastélyban (Weöres Sándor Színház, június 25-én); Liliomfi (Kárpátaljai Megyei Magyar Dráma Színház, június 27-én); Csalódások (Petőfi Színház, július 2-án); Chioggiai csetepatén (kecskeméti Katona József Színház, július 6-án); Család ellen nincs orvosság (Vörösmarty Színház július 18-án és 23-án).

   A Szemle darabjain kívül is lesznek már ismert (Szerencsés flótás, A Bandy-lányok, ), vagy új köntösbe öltöztetett (Figaro házassága – vígopera másként) vagy kevésbé ismert művek (A madarász, Hal négyesben, A kaktusz virága, Nem élhetek muzsikaszó nélkül).

   A nagyszínpadon az operák, balettek és koncertek mellett visszatérnek a musicalek is: Csinibaba (július 5-én és 7-én) a film után a színpadon fogja ontani örökzöld slágereit, de Oliver!, a Veszprémi színház család musicalje is debütál (július 12-én és 14-én), és tavalyi év egyik legnagyobb sikere, a monumentális Báthory Erzsébet (augusztus 10-én és 11-én) is visszatér, ahogy a Macskák (augusztus 31-én) is kiszabadulnak a Madách Színházból  a friss levegőre.

   A kicsik sem maradnak előadások nélkül, minden vasárnap délelőtt Vasárnapi Matiné várja őket a Városmajorban, Interaktív Meseszínpad szombat délelőttönként és Reneszánsz Délelőttök a Szent Margit - romoknál szintén vasárnap délelőttönként.

   A Budapesti Nyári Fesztivál 2013 jó szórakozást ígér, irány a Budapesti Szabadtérre!

   Az előadások teljes listája és a pontos időpontok a Budapesti Nyári Fesztivál 2013 honlapján.

   Fotó: Geberle Berci ( forrás: Budapesti Nyári Fesztivál 2013)

      A  kis Mukk megérkezett a Budapest Bábszínházba

    A Budapest Bábszínház a idei évad vége felé közeledve sem hagyta a gyerekeket új előadás nélkül, a héten A kis Mukk bemutatója volt, amely - látva a kicsik lelkesedését - valószínűleg teljesen lenyűgözte őket. A bábok kissé talán szokatlanok elsőre, de mindenképpen megidézik a keleti hangulatot.

   A zenés-bábos szőnyegvarázs, ahogy a plakáton is olvashatjuk, valóban elbűvölte apró közönségét, humorával és vidámságával számtalanszor fakasztotta kacajra őket.

   Wilhelm Hauff eredeti meséje sokak számára ismerős lehet, a Budapest Bábszínháznak Markó Róbert írta színpadra, Csató Kata rendezte, a díszletet és a bábokat Julia Skutarova készítette. A zenéje sokat hozzáadott az amúgy is minden ízében keleti életérzést keltő darabhoz, amely Darvas Benedek nevéhez fűződik. Az előadás dramaturgja az a Gimesi Dóra volt, akinek az egyik legsikeresebb darabja, a Semmi, most is teltházzal fut.

    Kis Mukkot Szolár Tibor egyetemi hallgató alakította, de két társa is szerepelt a darabban: Hoffer Károly és Spiegl Anna. Ezenkívül a bábok mögé rejtőzött még Teszárek Csaba, Kemény István, Beratin Gábor és Pallai Mara is.

    A bábok nagy papírfejekből álltak, és mindegyiknek a teste egy-egy egyedi perzsaszőnyegből készült. Az arcok érdekes ábrázolása leginkább a gyerekeket bűvölte el, bár bevallom, engem is megfogott.

     Kis Mukk, a törpe főhős  kalandjai egy kis időre mindenkit elrepítenek Törökország misztikus világába. A kicsi és furcsa ruhában járó-kelő kisfiút mindenhol lenézik, nem veszik komolyan, így eldönti, hogy megtréfálja az őt kinevető embereket. Terve sikerrel jár, bátorságával és tiszta szívével eléri azt, hogy emberszámba vegyék, és észrevegyék jóságát.

    A Budapest Bábszínház legújabb bábdarabja tanulságos mese nemcsak a kicsiknek, de azoknak a felnőtteknek is, akik úgy döntenek, hogy csemetéikkel beülnek az előadásra.

     A szőnyegre ülve visszarepít a gyerekkor csodálatos világába.

A Budapest Bábszínház Oldala